A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. A múlt század közepéig a Balaton egyik mélyen benyúló öbleként állandóan vízzel borított terület volt. A Sió csatorna kiépítésével a Balaton vízszintje tartósan csökkent, így a Nagyberek magasabb részei szárazra kerültek és ezeken a területeken fás, ligetes, bozótos részek alakultak ki, egyéb területeit pedig sás- és nádtakaró borította el. Mára a hajdani varázslatos vízi világnak csak a töredéke maradt meg, de még a mai, erősen átalakított formájában is rendkívül érdekes természeti táj, némely részén még őrzi az ősi képet. Rendkívül gazdag a terület madárvilága, így méltán kerülhetett fel a Nemzetközi Jelentoségű Madárlelőhelyek listájára. A Nagyberekben a Fehérvízi Láp területét 1977-ben védetté nyilvánították. Jelenleg már a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület is egyben.

A több mint 1500 hektár kiterjedésű láp legmélyebb részeit egész évben víz borítja, amelyen megtalálható a fehér tündérrózsa, sárga vízitök és békatutajvalamint békaliliom. Jelen vannak a láprétek ritkaságai, mint a magyar lednek és a mocsári nőszőfű. A vizek partját nádas szegélyezi, a magas térszíneken pedig fűz-nyár ligeterdőkvannak. A terület ökológiai értékét növeli a gazdag vízimadár világ, melynek képviselői többekközött a nagy- és a kiskócsag, a bakcsó, bölömbika, illetve számos itt megpihenő vonuló madár.

Ajánlatkérés és foglalás itt!